1. 1541 (Buda eleste) és 1686 (Buda visszafoglalása) között az ország három részre szakadt. Ez a „százötven éves” török uralom kora.

2. A királyi Magyarország a Bécs központú Habsburg Birodalom része lett, melynek uralkodói a német-római császári címet is viselték. A német kiejtés néhány jellegzetessége:

ä

„e”

pl. „Höchstädt”

eu

„oj”

pl. „Deutschland”, „neun”

ei

„áj”

pl. „nein”, „drei”

ie

„í”

pl. „Liebe”, „sieben”

ah, eh, oh

„hosszú á, é, ó”, a h-t nem ejtjük

pl. „Bahnhof”, „zehn”, „Hohes C”

ch

erős „h”

pl. „München”, „acht”

s

„sz”, magánhangzó előtt „z”; p és t előtt „s”

pl. „sechs”, „eins”; „Kaiser”, „sechs”; „Sport”, „Stadt”

ß

„sz”

pl. „Schloß”, „Straße”

sch

„s”

pl. „Schönbrunn”, „Schweiz”

ti

latin eredetű szavakban „ci”

pl. „Nation”, „Aktion”

v

„f”

pl. „Volkswagen”, „vier”

w

„v”

pl. „Wartburg”, „Wien”

z, tz

„c”

pl. „zwei”, „Zürich”, „Witz”, „Platz”

Az országrész rendjeinek sikerült megőrizniük a rendi monarchiát (és a protestánsok iránti vallási toleranciát) a Habsburgok abszolutista (és ellenreformációs) törekvéseivel szemben. Több felkelés tört ki emiatt (pl. Bocskai-felkelés, Thököly-felkelés). Az országrész fővárosa Pozsony volt, itt működött a kétkamarás országgyűlés. Az alsótáblára a megyei nemesség és városok küldtek követeket, a felsőtáblán az arisztokraták (bárók, grófok, hercegek) és a főpapok voltak jelen.

3. Magyar uralkodója volt a Gyulafehérvár székhelyű Erdélyi Fejedelemségnek (pl. Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor). A fejedelemség a földrajzi értelemben vett Erdélyből és a Partiumból állt, lakói a Székelyföldön élő székelyek (magyar népcsoport), a Szászföldön élő szászok (német népcsoport), valamint magyarok és románok voltak. Az országrész a töröktől függött, de belső ügyeiben önálló volt.

4. A Hódoltság a Török Birodalom részévé vált. 1552-ben a törökök elfoglalták Drégelyt (Szondi György védte), de nem sikerült bevenniük Egert (parancsnoka Dobó István volt), később török kézre került Szigetvár (védője Zrínyi Miklós volt, erről szól a hasonnevű dédunokája által írt Szigeti veszedelem című eposz). A török uralom ma is látható emlékei az egri minaret, a pécsi dzsámik vagy a budai fürdők.

5. A reformáció során teret nyert Magyarországon a református, az evangélikus és a világon csak Erdélyben megmaradt unitárius felekezet. A református lelkész Károli Gáspár magyarra fordította a Bibliát. A leghíresebb református kollégiumok (=iskolák) a debreceni és a sárospataki. A katolikus megújulás (ellenreformáció) eredményeképpen a magyarság kétharmada újra katolikussá lett, egyharmada protestáns (főleg református) maradt. A katolikus megújulás vezéralakja Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki 1635-ben egyetemet alapított Nagyszombatban (ennek utóda az ELTE).

6. A XVII. század végén nemzetközi keresztény sereg (leghíresebb vezére: Savoyai Jenő) űzte ki a törököt Magyarországról.