1. A rómaiak nyelve a latin volt. A legtöbb európai nyelv – így a magyar – leírására a latin ábécé változatai használatosak. A középkor óta használatos latin kiejtés legfontosabb eltérései a magyartól:

c

mély hangrendű magánhangzók (a, o, u) és mássalhangzók előtt „k”

pl. „Constantinus”, „Actium”, de: „Cicero”, „Caesar”

s

„sz”

pl. „Marius”, „Sulla”

ti

magánhangzók előtt (kivételekkel)„ci”

pl. „Actium”, „Horatius”

qu

„kv”

pl. „Aquincum”, „quaestor”

ae

„é”

pl. „Caesar”, „Vae victis”

2. A római köztárságot két consul, a népgyűlés és az előkelőkből álló senatus, rendkívüli esetben – ideiglenesen - a dictator irányította. A nép jogait igyekezett érvényesíteni a néptribunus.

3. Hannibál pun hadvezér az Ibériai-félsziget felől az Alpokon átkelve megtámadta Rómát, később Róma elpusztította a pun Karthágót, melynek területét a hagyomány szerint fölszántották és sóval bevetették.

4. A leghíresebb római hadvezér Iulius Caesar volt, aki a birodalom egyedüli ura lett örök dictatori címmel. Ő vezette be a mai naptár elődjét (Julián-naptár), melyet az újkorban egy Gergely nevű pápa tökéletesíttetett (Gergely-naptár). A császár elnevezés Caesar nevéből származik, de az első császár – az időszámításunk kezdete körüli évtizedekben - Augustus volt. Utódai közül a véres kezű Nero, a filozófus Marcus Aurelius és az új fővárost, Konstantinápolyt (=Bizánc) alapító Constantinus (=Nagy Konstantin) nevét kell ismerni.

5. A Római Birodalom határán húzódó védelmi vonalat limesnek, tartományait provinciáknak nevezték. Ilyen volt például Pannonia (=Dunántúl), melynek székhelye Aquincum (=Óbuda) volt. A birodalmon kívül élő népeket a rómaiak barbároknak nevezték.

6. Róma város központi tere volt a Forum Romanum. Cicero író és szónok, Vergilius és Horatius költők voltak. A római jog döntő módon meghatározta az európai civilizációt és a legtöbb mai európai jogrendszer alapjává vált.

7. A zsidó vallásból alakult ki a kereszténység (protestáns szóhasználatban keresztyénség). Elnevezése Jézus Krisztus nevéből ered, aki a hagyomány szerint Betlehemben született, Názáretben nevelkedett, édesanyja Mária, nevelőapja József volt. A középkor óta az ő születésének feltételezett éve az időszámításunk kezdete, születésének ünnepe a karácsony. A hívő keresztények egyszerre embernek és Istennek vallják. A vallási hagyomány bírálata miatt keresztre feszítették Jeruzsálemben, a keresztények nagypénteken (a húsvét előtti pénteken) ünneplik halálát és húsvét vasárnap feltámadását. Életének és halálának helyét, Palesztinát Szentföldnek nevezik. A Biblia tanúsága szerint legközelebbi tanítványa volt a tizenkét apostol, vezetőjük Péter, később csatlakozott hozzájuk Pál, aki Jézus tanítását nem zsidóknak is hirdette. A keresztények szent könyve a Biblia mindkét része, az Ó- és az Újszövetség, az utóbbi könyvei közül legfontosabb a Jézus tanítását bemutató négy evangélium, melyet az evangélistáknak: Máténak, Márknak, Lukácsnak és Jánosnak tulajdonítanak. A zsidó-keresztény hagyomány döntő módon meghatározta az európai civilizációt: ebből ered például az élet és az emberi méltóság tiszteletének, a mindenkire egyformán kötelező erkölcsi normáknak (viselkedési szabályoknak) és a segítségre szorulók iránti szolidaritásnak a kívánalma (szabadság – egyenlőség – testvériség).

8. A keresztény istentiszteleti szertartás (mise) két fő részből áll: az elsőben a Bibliából olvasnak fel részeket, a másodikban a pap az oltárra viszi, majd a hívek között szétosztja a Jézus testét és vérét jelentő kenyeret és bort. Az egyház vezetői a papok, akik hierarchiát alkotnak, vagyis szigorú alá-fölérendeltség jellemzi őket:

 

rang

terület, amelynek élén áll:

/

főpapok

\

pátriárkák

pátriárkátus

érsekek

érsekség (főegyházmegye)

püspökök

püspökség (egyházmegye)

 

plébánosok

plébánia

Az ókor végén a kereszténység államvallássá lett a Római Birodalomban, a nem keresztényeket ettől kezdve pogányoknak, az egyház tanításától eltérő nézeteket valló keresztényeket pedig eretnekeknek nevezték.

9. A Nyugat-római Birodalom bukását belső meggyengülése és a népvándorlás (például az Attila által vezetett hunok) okozták Kr.u. 476-ban.