1. Az első világháború (1914 –1918) kitörését elsősorban a gyarmati területekből erejéhez mérten részesedni kívánó Németország és a fennálló helyzetet fenntartani kívánó Anglia és Franciaország ellentéte robbantotta ki. Közvetlen előzménye volt az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége elleni gyilkos szarajevói merénylet. A központi hatalmak (Németország, Osztrák–Magyar Monarchia, Törökország stb.) harcoltak az antant (Anglia, Franciaország, Oroszország, Olaszország, az USA stb.) ellen. Az antant győzött, mert több volt a tartaléka. A háborút lezáró versailles-i békerendszer (más néven Párizs környéki békék) feltételeit a győztesek szabták meg, azzal a céllal, hogy Németország és szövetségesei ne veszélyeztethessék többé hatalmukat és gyarmatbirodalmukat. Sok esetben etnikailag igazságtalanul vettek el tőlük területeket, és hatalmas jóvátételt kellett fizetniük Sokan túlzónak tartották e feltételeket; az USA nem is írta alá a békéket. Megszűnt a Monarchia és a Török Birodalom, létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi nevén: Jugoszlávia).  A béke megóvására létrehozták a Nemzetek Szövetségét.

2. A XX. századi diktatúrákat egy párt vagy egy személy kizárólagos irányító szerepe, az emberi jogok korlátozása és terror jellemzi. Az egyént a szélsőjobboldal (fasizmus, nemzetiszocializmus) a nemzet vagy a faj, a szélsőbaloldal (kommunizmus) a munkásosztály érdekeinek rendeli alá. A totalitarizmus szó azt jelenti, hogy a mindenki ezekbe a nagy egységekbe olvad be, a diktatúra az egész társadalmat és az egyéneket az ellenőrzése alá vonja. Szélsőségesnek nevezzük a hatalmat erőszakkal megragadni és birtokolni akaró pártokat. (Mérsékelteknek a parlamentáris versengés és hatalomgyakorlás híveit).

3. Olaszországban Mussolini, a Duce (= vezér) épített ki fasiszta diktatúrát. Spanyolországban Franco tábornok a polgárháborúban (’30-as évek) legyőzte a köztársaságiaknak nevezett baloldali erőket, és a 70-es évekig tartó szélsőjobboldali diktatúrát épített ki.

4. A háborús nélkülözések miatt Oroszországban 1917-ben forradalom (=tömegmozgalom által kierőszakolt politikai változás) söpörte el a Romanov-dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár uralmát. Ősszel a Lenin vezette kommunisták puccsal (=szűk körű összeesküvés eredményezte erőszakos politikai változás) kerültek hatalomra, amit ők maguk később „nagy októberi szocialista forradalomnak” neveztek. Az ország új neve Szovjetunió lett (szovjet köztársaságok szövetsége), valójában erőszakkal akadályozták meg a nem orosz területek elszakadását. Finnország, a balti államok és Lengyelország mégis függetlenné vált. Lenint Sztálin követte az országot irányító kommunista párt élén. A gazdaságot államosítás (a mezőgazdaságban „szövetkezetek” és állami gazdaságok), tervgazdálkodás és erőltetett iparosítás jellemezte. A nem munkás- és szegényparaszti rétegeket felszámolták, sok tagjukat megölték vagy kényszermunka-táborokba (GULAG) hurcolták, de a KGB és a koncepciós perek a teljes lakosságot rettegésben tartották. A szovjet kommunizmus áldozatainak száma egyes becslések szerint elérte a 70 milliót.

5. A túltermelés okozta 1929-es nagy gazdasági világválságot követően a liberális közgazdasági elmélettel (éjjeliőr-állam) szemben Keynes megfogalmazta a keresleti közgazdaságtan alapelvét: az államnak be kell avatkoznia a gazdaságba, és keresletet kell támasztania.

6. Németországban a jóvátétel, majd a nagy gazdasági világválság tönkretette az ország gazdaságát. A nemzetiszocialista (náci) Adolf Hitler Mein Kampf című művében meghirdette a versailles-i béke revízióját (azaz felülvizsgálatát) és a visszavágást a vereségért. Fajelmélete szerint a németek a legnemesebb, a zsidók a legértéktelenebb nép, akiket Hitler bűnbakká tett az ország minden nehézségéért. A munkanélküli tömegek hittek demagóg ígéreteinek. 1933-ban kancellár (miniszterelnök) lett, hamarosan a Führer (=vezér) címet kezdte használni. A többi pártot betiltották. A terror eszközei a Gestapo és az SS voltak, a propagandát Goebbels irányította. Diktatúrájában politikai ellenfelein kívül a fogyatékosok és a zsidók emberi méltósága (majd a háború alatt élete) szenvedte el a legnagyobb sérelmet.