1. Az 1492-től napjainkig tartó időszakot újkornak nevezzük. Ezen belül 1789-ig (a francia forradalomig) tartott a kora újkor.

2. A késő középkorban kialakult, a kora újkor elején kiteljesedő reneszánsz központi eszméje a humanizmus (=emberközpontúság) volt. A reneszánsz szó az ókori kultúra újjászületésére utal. A stílus jellemzője például a geometrikus formák használata, híres művészei többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello.

3. 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Ezeket az évtizedeket a nagy földrajzi felfedezések korának nevezzük. Közép- és Dél-Amerika (együtt: „Latin-Amerika”) spanyol gyarmat lett, de Brazília portugál. Az azték, inka, maja indián civilizációkat a gyarmatosítók elpusztították. Anglia Indiát és később Ausztráliát, Anglia és Franciaország É-Amerikát, Hollandia D-Afrikát és Indonéziát, Oroszország Szibériát és Közép-Ázsiát gyarmatosította.

4. Kialakult a kapitalizmus. Ez egyrészt azt jelenti, hogy manufaktúrákban termeltek, melyek fő újdonságai a céhekhez képest a munkamegosztás és a gépek voltak. Másrészt új társadalmi rétegek jöttek létre: a tulajdonos vállalkozóké (más néven tőkéseké) és a (bér)munkásoké.

5. Luther Márton közzétette az egyházat bíráló tanait, és ezzel elkezdődött a reformáció folyamata. Ennek eredményeképpen a római katolikus egyházból kiváltak a protestáns egyházak, például:

református (=kálvinista) egyház

evangélikus (=lutheránus) egyház

anglikán egyház

alapítója:

Kálvin János

alapítója:

Luther Márton

alapítója:

VIII. Henrik angol király

pl. svájciak, hollandok

pl. skandináv népek

angolok

A protestáns hittételek kis részben eltérnek a katolikus egyházétól. Megengedik továbbá a válást, nincs bennük szerzetesség, papjaikat – akik házasodhatnak – lelkészeknek nevezik. A reformáció korát követően terjedt el – elsősorban a katolikus országokban – a barokk stílus, amelyre például a bőséges díszítés és a csigavonal jellemzőek.

6. A Bourbon-házbeli francia királyok abszolút monarchiát építettek ki. Közülük XIV. Lajos, a „Napkirály” volt a leghíresebb, ő építtette a versailles-i kastélyt. Angliában a forradalmat követően Oliver Cromwell egy időre diktátori hatalmat gyakorolt, majd kialakult az alkotmányos, később a parlamentáris monarchia.

7. Államformák az újkorban: királyság vagy köztársaság, az államfő ennek megfelelően király vagy köztársasági elnök. A kormányzás formái a középkorban és az újkorban:

rendi

monarchia

abszolút monarchia

alkotmányos monarchia

parlamentáris monarchia

(vagy köztársaság)

A király és a rendek együttesen kormányozzák az országot.

A király hivatalnokai által, a rendek nélkül kormányoz.

A parlament és az ennek felelős (=általa leváltható) kormány kormányoz a király közreműködésével.

A parlament és az ennek felelős (=általa leváltható) kormány kormányoz. A kormány vezetője a kormányfő (=miniszterelnök). A király uralkodik, de nem kormányoz (köztársaságban: a köztársasági elnök hatalma névleges).