1. A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, a honfoglaló magyarok életmódja, kultúrája viszont a nomád (=állattartó, vándorló) török népekéhez hasonlított. Őshazájuk az Ural-hg. lehetett. A honfoglalás Kr. u. 895-ben kezdődött, a Kárpát-medencébe Árpád fejedelem vezetésével a Vereckei-hágón át vonultak be. Ennek történetét a krónikaíró Anonymus írta meg évszázadokkal később. A Kárpát-medencéből kiinduló rablóhadjáratokat kalandozásoknak nevezzük.

2. Az Árpád-házi királyok a XI-XIII. században uralkodtak. Az első magyar király, I. (Szent) István, Géza fejedelem fia volt és 1000-ben koronázták meg. Legyőzte az ellene lázadó Koppányt. Ő az „államalapító”, nevéhez fűződik a vármegyék kialakítása. Bevezette a (nyugati) kereszténységet, megszervezte a magyarországi egyházmegyéket, megalapította a pannonhalmi bencés apátságot. A hazai egyház vezetője az esztergomi érsek lett. István királyt Székesfehérváron temették el, amely koronázó város és királyi temetkezési hely lett. Az államalapító ünnepe augusztus 20. István fia volt (Szent) Imre herceg. (Szent) Gellért püspökről van elnevezve a Gellért-hegy (egy pogánylázadáskor letaszították róla és vértanúhalált halt). I. András király sírja a tihanyi bencés apátságban van. I. (Szent) László király volt Horvátország meghódítója, élére a horvát-szlavón bánt állította. Utóda Könyves Kálmán volt. II. András király felesége volt Gertrudis királyné, akit Bánk bán megölt. Árpád-házi királylány volt (Szent) Erzsébet, a szegények jótevője (türingiai Erzsébet néven a külföldön legismertebb magyar szent), és (Szent) Margit, akiről a Margit-sziget van elnevezve (ott volt apáca). IV. Béla király idején, 1241-42-ben volt a tatárjárás, amelynek közeledtéről Julianus barát hozott hírt. A muhi csatában a magyar sereg vereséget szenvedett. IV. Béla újjászervezte az elpusztított országot (ő a „második honalapító”). Az Árpád-ház 1301-ben kihalt.

3. A vegyesházi királyok korának nevezzük a XIV-XV. századot. Anjou-házbeli király volt Károly Róbert, aki bevezette az aranyforintot. Fia, Nagy Lajos, lengyel király is volt. Zsigmond magyar király a Luxemburgi-házból származott és német-római császár is volt. Hunyadi János, „a törökverő” nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári (=Belgrád) diadal. Hunyadi egy ideig Magyarország kormányzója is volt (=király hiányában vagy kiskorúsága idején az országot irányító személy). Fia, Mátyás király reneszánsz palotát építtetett Visegrádon és Budán. Az utóbbiban volt a híres Corvina-könyvtár, mely nem csak kódexeket (=kézzel írt könyvek), hanem már nyomtatott könyveket is tartalmazott. Mátyás „fekete seregével” (ennek egyik vezére volt Kinizsi Pál) elfoglalta Bécset. Dózsa György parasztfelkelés vezetője volt. II. Lajos király 1526-ban, a mohácsi csatavesztés után belefulladt a Csele-patakba. A magyar koronát ettől kezdve a Habsburg-dinasztia tagjai viselték egészen 1918-ig.